Történetünk
A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
rövid története
rövid története
1. A jezsuita iskola (1689-1773)
1689-ban a jezsuiták az elfoglalt török házakban három osztállyal iskolát indítottak. I. Lipót király adományai és Széchenyi György gróf esztergomi érsek végrendelete volt az az alap, amelyen 1700-43 között felépült a templom és a rendház. Foglár György kanonok 1749-ben lakóházát az egri gimnáziumnak adományozta, ahová 1750-54 között felépítették a kétemeletes épületet (ez a jelenlegi Dobó István Gimn.). A tanulói létszám 1768-ban 645 fővel tetőzött. 1773-ban a jezsuita rendet eltörölték.
1689-ban a jezsuiták az elfoglalt török házakban három osztállyal iskolát indítottak. I. Lipót király adományai és Széchenyi György gróf esztergomi érsek végrendelete volt az az alap, amelyen 1700-43 között felépült a templom és a rendház. Foglár György kanonok 1749-ben lakóházát az egri gimnáziumnak adományozta, ahová 1750-54 között felépítették a kétemeletes épületet (ez a jelenlegi Dobó István Gimn.). A tanulói létszám 1768-ban 645 fővel tetőzött. 1773-ban a jezsuita rendet eltörölték.
2. A pilis-pásztói ciszterci időszak (1776-1787)
1776. szept. 8-án Beitler Metód pásztói ciszterci elöljáró – Zuri Fülöp wellehardi, pilis-pásztói apát jóvá-hagyása és tudta nélkül – megszerezte a volt jezsuita épületeket, és vállalta az iskola működtetését. Így az apát kényszeredetten veszi át 1777 augusztusában az egri fel-adatokat és javakat. II. József azonban 1784 nyarán meg-szüntette a wellehardi, 1787-ben a pilis-pásztói apátságot is.3.Az egri királyi gimnázium tizenöt éve (1787-1802)
Az egri királyi gimnázium gondozását a tanulmányi alap vette át. Az iskola igazgatója e korszakban két exciszterci szerzetes volt. 1798-ban az 5 osztályban 437 diák járt. Az 1800. augusztus 23-i tűzvészben leégett a templom, a rendház és a gimnázium is.
4. A ciszterci gimnázium első korszaka (1802-50)
1802-ben visszaállítják a pilis-pásztói apátságot, s csak ezután kezdődött meg az épületek rendbetétele, amely öt évig tartott. Az 1827-es tűzvészben ismét leégett a gimnázium, a rendház, a templom teteje. Villax Ferdinánd zirci apát a gimnázium épületét eladta 1828 januárjában Pyrker László egri érseknek, hogy a helyreállítást fedezze. A hat teremből álló gimnázium a rendház nyugati szárnyában kapott helyet. 1836-ban az keleti szárnyon - a templom és az északi szárny között - vaskerítéssel zárták le a területet. A tanulói létszám e korszakban négyszáz körül mozgott, a maximumot 1828-ban érte el 502 fővel.
5. A ciszterci gimnázium második korszaka (1850-1921)
5.1. Egri Nagy-Gymnasium (1851 – 1861)
5.1. Egri Nagy-Gymnasium (1851 – 1861)
Az Entwurf (1850) az addigi hatosztályú gimnáziumot négyosztályú kisgimnáziummá alakította át, de Villax Ferdinánd zirci pilis-pásztói apát, Bartakovics Béla egri érsek és – a főkáptalan képviseletében – Lévay Sán-dor nagyprépost között 1851. április 29-
én kelt megállapodás nyolcosztályos gimnáziummá alakította az intézményt. A következő tanév végén 282 tanulója volt az iskolának. A könyvtár több mint 300 kötetből állt, s megindult a fizikai tanszerek és a természettudományi pél-dányok gyűjtése.
Az iskolában az első érettségi vizsgát 22 fővel 1852-ben tartották. Az oktatás szerkezeti változása magával hozta az intézmény épületének kényszerű átalakítását is. Az északi szárnynak második emeletén két újabb tantermet építettek, és rajztermet alakítottak ki, kísérleti szobát, a tanári könyvtárnak és tanszereknek kisebb szobát építettek. A templom déli oldalához ragasztott mellékrészeket az iskola céljaira átalakították: létrehoztak két tantermet, a második emeleten pedig fizikai múzeumot, természettudományi szertárat és könyvtárat.
5.2. A Cisterci Rend Egri Katholikus Főgymnasiuma (1862 – 1921)
5.2.1. 1863-ban az épület északi szárnyát nyugat felé tizenhárom öl hosszúságban megtoldották. 1887 nyarán a gimnázium déli végéhez toldva pedig tornatermet építettek. Az egri gimnáziumban ezekben az években egy osztályban 60-70 tanuló is tanult. A magas létszámból is fakadt, hogy magas volt a bukott tanulók száma is: 1871-ben az összes tanulók egyharmada.
én kelt megállapodás nyolcosztályos gimnáziummá alakította az intézményt. A következő tanév végén 282 tanulója volt az iskolának. A könyvtár több mint 300 kötetből állt, s megindult a fizikai tanszerek és a természettudományi pél-dányok gyűjtése. Az iskolában az első érettségi vizsgát 22 fővel 1852-ben tartották. Az oktatás szerkezeti változása magával hozta az intézmény épületének kényszerű átalakítását is. Az északi szárnynak második emeletén két újabb tantermet építettek, és rajztermet alakítottak ki, kísérleti szobát, a tanári könyvtárnak és tanszereknek kisebb szobát építettek. A templom déli oldalához ragasztott mellékrészeket az iskola céljaira átalakították: létrehoztak két tantermet, a második emeleten pedig fizikai múzeumot, természettudományi szertárat és könyvtárat.
5.2. A Cisterci Rend Egri Katholikus Főgymnasiuma (1862 – 1921)
5.2.1. 1863-ban az épület északi szárnyát nyugat felé tizenhárom öl hosszúságban megtoldották. 1887 nyarán a gimnázium déli végéhez toldva pedig tornatermet építettek. Az egri gimnáziumban ezekben az években egy osztályban 60-70 tanuló is tanult. A magas létszámból is fakadt, hogy magas volt a bukott tanulók száma is: 1871-ben az összes tanulók egyharmada.
5.2.2. Alpár
Ignác irányításával 1900-1901-ben megépült a keleti szárny, így kialakult a négyszög alapú belső udvar. A konvent északi részét hozzáidomították az új szárnyhoz. A tornacsarnokot lebontották, s némileg nagyobbat építettek helyette. A kétemeletes épület mai beosztása nagy vonalakban megfelel a ma ismert egykori beosztásnak. Az iskolának két udvara lett: a primus és a belső udvar. 
nevelés-tanítás eredményességét nagy-ban segítette, hogy az intézménynek az 1912-13. tanévében 22 850 kötetes könyvtára volt. A ter-mészettani szertár „kincseit” 9 üvegszekrényben helyezték el.
Az állattani gyűjtemény – a lepkék nélkül – 1952 darabos, a növénytani 7821, az ásványtani 2082, a vegytani szertár 546 tételből állt. Volt még érem-, pénz-, régiség- és néprajzi gyűjteménye, földrajzi szertára. A történeti, filológiai és képzőművészeti múzeum illusztrációit, diapozitív képeit nem is lehetett pontosan megszámolni. A Magas-Tátrát ábrázoló olajfestmény Bajzáth Lajos tanár munkája (1896). Híressé tette az iskolát, hogy 1873-tól 1917-ig meteorológiai állomást működtetett. Ugyancsak a nevelés-tanítás eredményességét segítette az ösztöndíjak, a jutalmak és segélydíjak széles rendszere. A valláserkölcsi nevelésben a legjelentősebb az 1896-ban megalakult Mária-kongregáció. Jelentőssé fejlődött az énektanítás. Külön kiemelendőek a IV-VII. osztályosoknak szervezett tanulmányi kirándulások. 1902-13 között lényegében bejárták az akkori ország minden tájegységét. Az iskola tanárai részeivé váltak a város tudományos és társasági életének is. A tanári karból kiemelendő Szvorényi József és Maczki Valér, akik közéleti és tudományos tevékenységükért Ferenc József-rend lovagkeresztet kaptak. Nevüket utca is őrzi Egerben. Négyessy László híres irodalmár itt érettségizett, és rövid ideig tanított is. Az iskolánkban érettségizett Rajeczki Benjámin ciszterci szerzetes, népzenekutató és zenetörténész.
5.2.3. Az I. világháború éveiben az iskola tornaterme 21 hónapig volt hadikórház. A bevonultatott diákok közül 87-en haltak hősi halált. 1918-19 politikai zivatarait nagyobb kár nélkül vészelte át az iskola. A vesztes háború, a vallásellenes politikai kísérletek, a trianoni sokk után kellett újra megindítani az intézményt.
Ignác irányításával 1900-1901-ben megépült a keleti szárny, így kialakult a négyszög alapú belső udvar. A konvent északi részét hozzáidomították az új szárnyhoz. A tornacsarnokot lebontották, s némileg nagyobbat építettek helyette. A kétemeletes épület mai beosztása nagy vonalakban megfelel a ma ismert egykori beosztásnak. Az iskolának két udvara lett: a primus és a belső udvar. nevelés-tanítás eredményességét nagy-ban segítette, hogy az intézménynek az 1912-13. tanévében 22 850 kötetes könyvtára volt. A ter-mészettani szertár „kincseit” 9 üvegszekrényben helyezték el. Az állattani gyűjtemény – a lepkék nélkül – 1952 darabos, a növénytani 7821, az ásványtani 2082, a vegytani szertár 546 tételből állt. Volt még érem-, pénz-, régiség- és néprajzi gyűjteménye, földrajzi szertára. A történeti, filológiai és képzőművészeti múzeum illusztrációit, diapozitív képeit nem is lehetett pontosan megszámolni. A Magas-Tátrát ábrázoló olajfestmény Bajzáth Lajos tanár munkája (1896). Híressé tette az iskolát, hogy 1873-tól 1917-ig meteorológiai állomást működtetett. Ugyancsak a nevelés-tanítás eredményességét segítette az ösztöndíjak, a jutalmak és segélydíjak széles rendszere. A valláserkölcsi nevelésben a legjelentősebb az 1896-ban megalakult Mária-kongregáció. Jelentőssé fejlődött az énektanítás. Külön kiemelendőek a IV-VII. osztályosoknak szervezett tanulmányi kirándulások. 1902-13 között lényegében bejárták az akkori ország minden tájegységét. Az iskola tanárai részeivé váltak a város tudományos és társasági életének is. A tanári karból kiemelendő Szvorényi József és Maczki Valér, akik közéleti és tudományos tevékenységükért Ferenc József-rend lovagkeresztet kaptak. Nevüket utca is őrzi Egerben. Négyessy László híres irodalmár itt érettségizett, és rövid ideig tanított is. Az iskolánkban érettségizett Rajeczki Benjámin ciszterci szerzetes, népzenekutató és zenetörténész.
5.2.3. Az I. világháború éveiben az iskola tornaterme 21 hónapig volt hadikórház. A bevonultatott diákok közül 87-en haltak hősi halált. 1918-19 politikai zivatarait nagyobb kár nélkül vészelte át az iskola. A vesztes háború, a vallásellenes politikai kísérletek, a trianoni sokk után kellett újra megindítani az intézményt.
6. A ciszterci gimnázium harmadik korszaka (1921-48)
Intézetünk e korszakban, 1921-ben felvette Szent Bernát nevét. 1922-ben megalakult az Eucharisztikus Szövetség, a cserkészet és a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztálya. A Mária-kongregáció, a Vitkovics-önképzőkör, a zene- és tornakör rendszeres munkája mellett újra megalakult a rászoruló diákokat támogató Segítő Egyesület (1932). Az újra meginduló osztálykirándulásokon ismét eljutottak az ország minden tájára. A tanári kar is újra aktív résztvevője lett a város szellemi életének.
Intézetünk e korszakban, 1921-ben felvette Szent Bernát nevét. 1922-ben megalakult az Eucharisztikus Szövetség, a cserkészet és a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztálya. A Mária-kongregáció, a Vitkovics-önképzőkör, a zene- és tornakör rendszeres munkája mellett újra megalakult a rászoruló diákokat támogató Segítő Egyesület (1932). Az újra meginduló osztálykirándulásokon ismét eljutottak az ország minden tájára. A tanári kar is újra aktív résztvevője lett a város szellemi életének.
1941-42-es tanévben az igazgatóv
al együtt 16 rendi tanár, 2 világi, 1 református és 1 evangélikus lelkész alkotta a tanári kart. A tanári karból Ágoston Julián (1909-69) és dr. Pataki Vidor (1901-73) (képen) nevét emelhetjük ki. Az utóbbit azért, mert ő 1925-től hozzáfogott a vár régészeti feltárásához és ősemberleletek után kutatott a Bükkben. Az előbbi pedig „Fekete remeteségem” címmel verseskötet adott ki (1938, 1939). A tanulók közül pedig kiemelendő az 1925-ben érettségiző Barankovics István – a Demokrata Néppárt elnöke volt 1947-49 között, majd a Közép-európai Kereszténydemokrata Unió (CDUCE) elnöki tisztségét töltötte be –, továbbá Asztalos János –a pócspetri gyilkosságban elítélt pap –, valamint a későbbi zirci apát, Kerekes Károly is.
Az iskola épületében az 1925-ös földrengés nem okozott nagyobb károkat. 1927-ben tökéletesítették a vízvezetékes vízellátást. 1934-35-ben egységes blokká vált a cserkészotthon, az igazgatói iroda, a tanácskozó-terem, megépült az orvosi rendelő. 1927-ben szentelték fel a régi iskolazászlót. 1931-ben felállították Szent Bernát szobrát. 1945 őszén megindult az általános iskolai képzés. 1948. jún. 22-én számba vették az iskola vagyonát, majd a zár alá vétel után, júl.28-án megtörtént a vagyonmegosztás. Az épületet 1949. márc.19-én kellett átadni az államhatalomnak.
al együtt 16 rendi tanár, 2 világi, 1 református és 1 evangélikus lelkész alkotta a tanári kart. A tanári karból Ágoston Julián (1909-69) és dr. Pataki Vidor (1901-73) (képen) nevét emelhetjük ki. Az utóbbit azért, mert ő 1925-től hozzáfogott a vár régészeti feltárásához és ősemberleletek után kutatott a Bükkben. Az előbbi pedig „Fekete remeteségem” címmel verseskötet adott ki (1938, 1939). A tanulók közül pedig kiemelendő az 1925-ben érettségiző Barankovics István – a Demokrata Néppárt elnöke volt 1947-49 között, majd a Közép-európai Kereszténydemokrata Unió (CDUCE) elnöki tisztségét töltötte be –, továbbá Asztalos János –a pócspetri gyilkosságban elítélt pap –, valamint a későbbi zirci apát, Kerekes Károly is. Az iskola épületében az 1925-ös földrengés nem okozott nagyobb károkat. 1927-ben tökéletesítették a vízvezetékes vízellátást. 1934-35-ben egységes blokká vált a cserkészotthon, az igazgatói iroda, a tanácskozó-terem, megépült az orvosi rendelő. 1927-ben szentelték fel a régi iskolazászlót. 1931-ben felállították Szent Bernát szobrát. 1945 őszén megindult az általános iskolai képzés. 1948. jún. 22-én számba vették az iskola vagyonát, majd a zár alá vétel után, júl.28-án megtörtént a vagyonmegosztás. Az épületet 1949. márc.19-én kellett átadni az államhatalomnak.
7. A Gárdonyi Géza Gimnázium évtizedei (1948-1997)
Az államosítás után csak az 1948/49-es egy tanévet élte meg a Gárdonyi Géza Gimnázium, hogy utána beolvadjon a Dobó István Gimnáziumba. Az épületbe 1949/50-től az Állami Pedagógiai Gimnázium költözött (egy évig az Állami Közgazdasági Gimnázium). 1956-ban 8 osztályos gyakorló általános iskolával egészítették ki. 1954/55-től Egri Állami Gárdonyi Géza Tanítóképző. 1956-ban elkészült a Daedalus fémszobor, és felállították Gárdonyi Géza mellszobrát. A régi épület északi és keleti szárnyában Ady Endre Fiúkollégium működött, amelynek emlékét őrzi Ady
fejszobra.
Az államosítás után csak az 1948/49-es egy tanévet élte meg a Gárdonyi Géza Gimnázium, hogy utána beolvadjon a Dobó István Gimnáziumba. Az épületbe 1949/50-től az Állami Pedagógiai Gimnázium költözött (egy évig az Állami Közgazdasági Gimnázium). 1956-ban 8 osztályos gyakorló általános iskolával egészítették ki. 1954/55-től Egri Állami Gárdonyi Géza Tanítóképző. 1956-ban elkészült a Daedalus fémszobor, és felállították Gárdonyi Géza mellszobrát. A régi épület északi és keleti szárnyában Ady Endre Fiúkollégium működött, amelynek emlékét őrzi Ady
fejszobra.1957 őszétől indult meg újra egy osztállyal a gimnáziumi képzés, hogy aztán 1959/60-tól a tanítóképzés megszűnésével újra Gárdonyi Géza Gimnázium működjön az épületben. A hatvanas években általánossá vált a koedukáció és a tagozatos tanítás. Az 1962/63-ban megépült új épület 8-cal növelte a tantermek számát, s az első emeleten létesített átjáró folyosóval kapcsolódott a régi épülethez. 1972/73-ben indult az óvónői szakközépiskola. 1985-ben alapították a Gárdonyi-díjat, amelyet a négy éven át kimagasló tanulmányi és közösségi munkát végző diákok kapták.
1990/91-es tanévben két csoportnak már hittanórát tarthattak. 1992/93-as tanévben megindulhatott az első ciszterci osztály. 1990-ben bejegyezték a 213. Koháry István cserkészcsapatot.
a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (1997-)
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Ciszterci Rend Zirci Apátsága között 1992-ben jött létre az a megállapodás, amelynek értelmében az egri gimnázium épületének tulajdonjogát a Rend még megkapta. Az iskola fenntartói jogát azonban a Rend csak 1997. szeptember 1-jén szerezte meg. Az iskola új elnevezése Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola lett, mely 2002 nyarán Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumra módosult. A 2000/01-es tanévtől megindulhatott a nyolc évfolyamos képzés. A 2012/13-as tanévtől lehetővé vált a Gárdonyiban az államilag elismert nyelvvizsga megszerzése azzal, hogy a Debreceni Egyetem általános egynyelvű angol nyelvvizsgájának, a DExamnak egyik vizsgahelye
lett.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Ciszterci Rend Zirci Apátsága között 1992-ben jött létre az a megállapodás, amelynek értelmében az egri gimnázium épületének tulajdonjogát a Rend még megkapta. Az iskola fenntartói jogát azonban a Rend csak 1997. szeptember 1-jén szerezte meg. Az iskola új elnevezése Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola lett, mely 2002 nyarán Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumra módosult. A 2000/01-es tanévtől megindulhatott a nyolc évfolyamos képzés. A 2012/13-as tanévtől lehetővé vált a Gárdonyiban az államilag elismert nyelvvizsga megszerzése azzal, hogy a Debreceni Egyetem általános egynyelvű angol nyelvvizsgájának, a DExamnak egyik vizsgahelye
lett.Az intézmény folyamatos és tervszerű kar-bantartási munkái közül kiemelkedik a 2004 őszére felújított díszterem, amely 2010-ben felvette Ágoston Julián nevét; valamint 2007-2009 között felépült a kétszintes tornaterem. 2011-ben a régi épületegyüttes az utcai frontokon javításon és festésen esett át. 2005-ben a Daedalus fémszobor előtti területre Wass Albert munkásságát kifejező és emlékét őrző követ állítottunk.
A gimnázium 1997 utáni szakaszában Mozsgai József Tádé, Nagy Menyhért Mojzes, Rácz István Pelbárt atyák segítették az iskola szellemiségének megújítását, az iskola vezetését pedig Lévai Zsolt (1997-1999) és dr. Pisákné Balogh Éva (1999-2011) végezte. Az igazgatói feladatot Varga B. János (2011-2019) között látta el, jelenleg Karóczkai Júlia (2019-) iskolánk vezetője.
Kovács Ottó